Hírek, könyvajánlók, tippek
|
Kertész Imre legjelentősebbnek tartott műve, az 1975-ben megjelent Sorstalanság máig az egyik legfelkavaróbb és leghitelesebb Holocaust-regény. Az önéletrajzi ihletésű könyv, melynek főhőse Köves Gyuri, egy magyar zsidó kamasz fiú, aki megjárta az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs tábort. A fiú deportálásának történetéről sajátosan tétován, szembetűnő körülményességgel számol be, miközben fokozatosan egyre mélyebbre merül a lágeréletbe. A halált várva éri a hír, hogy a koncentrációs tábor felszabadult. Hazatérvén azzal szembesült, hogy időközben minden megváltozott és képtelen beilleszkedni újra a régi életébe. A hős együtt formálódott a világgal, sorsa tükrözte a világ alakulását, a folyamatos alkalmazkodás során pedig megtanult túlélni. Az írót 2002-ben méltán jutalmazták Nobel-díjjal ezért a korántsem szokványos lágerregényért. https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/KERTESZ/kertesz00004_kv.html |
|
Az utazó macska krónikája a japán kortárs író, Hiro Arikawa regénye egy szívmelengető, állatfőszereplős történet, amely hatalmas népszerűségnek örvend hazájában. Megindító történet a japán kultúráról, hűségről és a barátságról, mely arra tanít, hogy tudjuk, mikor adjunk és mikor kapjunk. A könyv főszereplője Nana a macska és imádott gazdája, Szatoru. A férfi szeretne találkozni három régi, ifjúkori barátjával emiatt beutazza ezüstszínű furgonjával és az anyósülésen terpeszkedő hűséges házikedvencével Japánt. Az út során több titokra fény derül, az azonban egészen a végéig rejtve marad, hogy miért is indultak útnak valójában. A ritka szelídséggel és humorral elmesélt történet, amely Japán változó évszakaiban játszódik, az élet váratlan fordulatainak csodáját és örömét mutatja be. A regény világszerte több mint egymillió olvasót hódított már meg. |
|
Isaac Asimov tudományos fantasztikus novelláskötete az Én, a robot a sci-fi műfaj egyik kiemelkedő klasszikusának számít. A kötet kilenc összekapcsolódó történetet tartalmaz, amelyek az emberek és humanoid robotok viszonyával és egymásra hatásával foglalkoznak az erkölcsi vonatkozások – a robotika három törvénye által okozott problémák és a belőlük következő ideológiai kérdések – figyelembevételével. A legtöbb történet főszereplője Dr. Susan Calvin, az Amerikai Robot vállalat (a robotok gyártója) robotpszichológusa. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot. Valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált. http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/robot.pdf |
|
Ez a könyv még azok számára is legenda, akik nem olvasták. Nevettető kalandok, ízes „székelyes” nyelvjárás, hatásos nyelvi fordulatok, lebilincselő tájleírások a csíki havasok vadregényes világáról, néhol balladás hangvétel jellemzik az elbeszélést, mely egy olyan író tollából származik, aki maga is a székely nép szülötte és a természet szerelmese, a természeté, amelynek kemény, de igazságos törvényei vannak - és örök, akárcsak Uz Bence figurája. A regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence, a havasi pásztor életéből, mulatságos és egyben különös hétköznapi kalandjaiból. Csavaros eszű székely góbé, aki találékony, furfangos, derűs, kitartó, becsületes, talpraesett, együttérző, egy különleges lény, ami a valóságban aligha létezik, de Nyirő nem is jellemrajzot ad, hanem egy népcsoport, a kisebbségi sors szorításában vergődő székely nép vágyott–álmodott karakterét, követendő magatartásának mintáját, életstratégiáját mintázta meg egy személybe sűrítetten. |
|
"A Tóték a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. Hitem szerint az Őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat. A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk." /Örkény István/" |
|
Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry; a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie; a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig (de nem utoljára!) minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani. http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/csaladom_es_egyeb_allatfajtak.pdf |
|
A jámbor hobbit, Zsákos Bilbó egy porcikája sem kívánja a kellemetlen megbízatást, mégis messzi tájakra jut el, hogy segítsen 13 törpnek visszaszerezni elorozott kincsüket a nagy és veszedelmes sárkány, Smaug karmai közül. Bilbó pedig, ahogy a Középfölde nyújtotta otthon melegét elhagyva vad és veszélyes helyekre keveredik, igazi kalandok kellős közepébe csöppen. A hobbit látványos jellemfejlődésen megy keresztül, maga is lépten-nyomon meglepődik tulajdon ügyességén és leleményességén. A kalandozó útja során megtudott egyet s mást Tolkien mitológiájának népeiről: tündékről, orkokról, trollokról és wargokról. Akaratán kívül jelen volt az Öt Sereg Csatájánál, ami azért is figyelemre méltó, mivel ő egy hobbit, akik többre tartják a kényelmet, mint az izgalmakat. J. R. R. Tolkien eredetileg saját gyermekeinek írta ezt a mese-, fantasyregényt. Az 1937-es megjelenésekor azonnal óriási sikert aratott és a népszerűsége azóta is töretlen. |
|
1954-ben jelent meg először A legyek ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy "mítoszregényében": egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek. Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát. Golding, aki sokáig általános iskolai tanárként dolgozott, a gyermeki lélek nagyszerű ismerőjeként rajzolja meg hőseit, akik az egyre inkább elfajuló "játékban" mintegy felgyorsítva élik át az emberi civilizáció történetét az első ésszerű közösségi szabályok megteremtésétől kezdve egészen odáig, amikor a rend összeomlik, s újból a bálványimádás, a gyilkos ösztön kerekedik felül. A legyek ura voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a „hős gyarmatosító brit szellem”-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült – de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját – a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség. |
